Az Elrood szektor

Elrood

Mint a neve is mutatja a szektor k�zponti bolyg�j�r�l van sz�, melyet t�bb ezer �vvel a Yavini csata el�tt fedeztek fel �s telepitettek be az els� lakosok, a K�ls� Gy�r� �s a Metharian Nebula t�rs�gei k�zt. Egyar�nt jellemz�ek a nagy v�rosok, telep�l�sek, �rkik�t�k �s a szabad, megm�veletlen term�szet. A legnagyobb szabad vizfel�lete a D�li �ce�n. A 2 term�szetes holddal rendelkez� vil�g � Sharene �s Lodos � 28 �r�s helyi nappal �s 364 napos �vvel forog a napja k�r�l.

Az EPCoN - Elrood Planetary Communication Net - kommunik�ci�s �s sz�mit�stechnikai c�g az Elrood hirk�zl�si h�l�zat�nak az alapja. T�bbek k�z�tt �k biztositj�k a l�giir�nyit�s frekvenci�it is.

Az EQC - Elrood Quarry Corporation � mag�nk�zben l�v� b�nyt�rsas�g t�bbek k�zt a Bodrini b�ny�k tulajdonosa �s �zemeltet�je.

A helyben m�k�d� baz�r galaxisszerte j�l ismert, nem csup�n az Elrood, de az eg�sz szektor legnagyobb szolg�ltat�st ny�jt� l�tesitm�nye ez.

Elrood �rk�zpont A helyi l�giforgalmat ir�nyit� �gyn�ks�g neve, szoros kapcsolatban m�k�dik az Elrood Csillagkik�t�vel, mely a legnagyobb, hossz�t�v� �rhaj�kat is fogadni k�pes �rkik�t� Elrooden, a f�v�ros mellett. Minden lesz�ll� szem�ly-, teherhaj�t ellen�riznek, k�l�n�s tekintettel a nagy sz�llit�kra, igy pr�b�lj�k megakad�lyozni a fert�z�sek behurcol�s�t.

AZ ESYL- Elrood StarYards Limited -kis haj��pit� �zem, f�leg a Prospety oszt�ly� cirk�l�j�r�l nevezetes. A bolyg� m�sik haj�kat el��llit� c�ge a Ganrite Yards of Elrood, Incorporated. Ez legink�bb m�s, kipr�b�lt m�rk�kat m�sol, mint p�ld�ul a Bratillia k�nny� teherhaj�.

Ez a neve az Elrood�Kidron-Derilyn rendszereket �sszek�t�, j�l ellen�rz�tt kereskedelmi �tnak.

Ez a forr�, szikl�s vil�g az Elrood rendszer els� bolyg�ja. Egy maroknyi kutat� apr� kutat�b�zist tart itt fenn, ezen kiv�l lakatlan.

A g�z�ri�s az �t�dik �s egyben a legnagyobb bolyg� az Elrood rendszerben.

Fagyos j�g �s met�ngoly�, hatodik az Elrood rendszerben.

A Bodrin rendszer els�dleges vil�ga tartja el gyakorlatilag az Elrood B�ny�szati T�rsas�got, mivel elk�pzelhetetlen�l gazgad neh�zf�mb�zissal rendelkezik. Az egyetlen probl�ma a kibirhatatlan t�li id�j�r�s, mikoris 5 h�napra be kell z�rni a k�lszini fejt�seket.

A term�szeti sz�ps�gekkel gazdagon meg�ldott Osirrag ak�r a f�szektor t�risztikai k�zpontja is lehetne, ha nem esne oly messze az Elrood szektort �tszel� kereskedelmi �tvonalakt�l. Az �ghajlat szubtr�pusi, de az �lland� monszunes�k n�lk�l. �rtelmes l�nyek szelik a leveg�t � r�gi mes�k sz�lnak egy fi�r�l, aki mag�hoz szeliditette �ket, saj�t nyelvet fejlesztve ki vel�k, majd feln�ve a v�delm�be vette �ket. H�l�b�l a l�nyek az �tlagembern�l j�val hosszabb �lettel aj�nd�kozt�k meg.

Az Elrood szektor � Dega rendszer�nek legfontosabb bolyg�ja a Radell B�ny�szati Korpot�ci� f� b�nyabolyg�ja volt az UK els� �veiben. Az �szaki f�lteke �rc �s �sv�nylel�helyek majdnem teljesen lemer�ltek, �s a b�ny�szok elhagyt�k a bolyg�t, egy t�nkretett �kol�giai egyens�lyt hagyva csup�n h�tra. A d�li bolyg�r�sz mindezid�ig kiakn�zatlan, az ok, ami�rt nem vett�k ezt figyelembe ismeretlen. Az elhagyott b�nyaj�ratokba t�rv�nyen kiv�li alakok vett�k be magukat. A forg�sid� 19 �ra, a helyi �v 295 napos-

Degan Kutat�b�zis � a Chiewab le�nyv�llalata, orvosi, gy�gy�szato �s egy�b k�miai kutat�sokat v�gez.

Ez a csillagk�zi g�zokb�l �s molekul�ris nagys�g� porb�l �ll� g�zfelh� v�lasztja el a Dega �s Osirrag rendszereket a szektor t�bbi r�sz�t�l. Nemr�giben a tud�sok sikeresen szegment�lt�k a felh�t, igy az utaz�s a Kidronra nagys�grendekkel lett k�nnyebb.

A forr�, szikl�s vil�g az els� a Meris rendszerben.

A Meris rendszer m�sodik vil�ga forr�, p�r�s dzsungelekkel boritott, olyannyira meleg, hogy norm�lis hum�n �let nem is lehets�ges rajta. Egy, a MerisIII altelepek�nt m�k�d� kutat�csoport dolgozik az egyetlen b�zison, �k a k�l�nleges n�v�nytakar�t, �s egy polg�ri c�lokra is felhaszn�lhat� bakt�riumfajt�t vizsg�lnak.

A szint�n dzsungelvil�g sokkalta �norm�lisabb� h�m�rs�klet�. Kiterjedt orvosi �s orvosk�miai kutat�sok folynak, mivel mint kider�lt, ez �shonos n�v�nyek nagy r�sze gy�gyszeralapanyagk�nt haszn�lhat�.

�rdekes m�don, a MerisV sok�ig felfedezetlen maradt, csup�n az ut�bbi �vekben sz�llt le itt egy kutat�expedici�, akik viszont nagy mennyis�g� �rclel�helyre leltek. 2 term�szetes holdja van.

A rendszer utols�, hatodik bolyg�ja j�gtakar�val boritott. Az atmoszf�ra leveg�je humanoidok sz�m�ra �ppen csak bel�legezhet�, felszin�t �land� viharok t�pik, ennek ellen�re er�sen koloniz�lt.

Az Elrood szektor Merisee Rendszer�nek legfontosabb vil�g�t mint az Elrood szektor �l�skamr�ja n�ven ismerik a Galaxisban, nem v�letlen�l, hiszen a 78%-ban megm�velt sz�razf�ldi ter�letekkel rendelkez� Merisee l�tja el szinte teljes eg�sz�ben mez�gazdas�gi term�kekkel az Elrood lakott t�rs�geit. A m�sik, kev�sb� �hires� bev�teli forr�sa a helyi gy�gyszergy�r, a Merisee Prime Pharmaceutical (ez a k�zeli MerisIII k�l�nleges �letform�ib�l �llit el� eg�szs�g�gyi k�szitm�nyeket) �s eg�szs�g�gyi k�zpont, a k�rny�k egyetlen rehabilit�ci�s l�tesitm�nye.

K�t �shonos faj, a Meri �s a Teltior �l itt, melyeket egy, a bolyg�felszint alapjaiban �talakit� szeizmikus tev�kenys�gsorozat szakitott el egym�st�l kb egymilli� �vvel ezel�tt. A f�ldreng�sek, vulk�ni kit�r�sek, a tudosok �ltal �Illeszt�snek� nevezett korszak egy hossz�, az egyetlen nagy kontinenst hossz�ban kett�szel� hegyl�ncot alkotott. A hegyl�nc k�t oldal�n �ltek a k�t �slakos faj, egym�ssal kisebb nagobb polg�rh�bor�s harcokat vivva.

A R�gi k�zt�rsas�g t�rk�p�szei fedezt�k fel, sz� szerint b�k�re k�nyszeritve a h�bor�z� feleket, majd alapitott�k meg az els� mez�gazdas�gi kol�ni�kat. A bolyg� meg�rizte f�ggetlens�g�t � tal�n nagy t�vols�ga miatt a Magt�l . a Cs�sz�ri Birodalom idej�ben is.

Az idillikus vadvir�gokkal teli erd�k rejtik a Merisee �rnyoldal�t, a Loag band�kat. A Loag egy, m�g a Jedik tisztogat�sait t�l�lt rabl�-kal�z-zsoldos banda, akik okosan b�k�n hagyj�k a helyi parasztokat, viszont �lland� fenyeget�st jelentenek a k�rnyez� kereskedelmi �tvonalakra.

A bolyg� 2 term�szetes holddal rendelkezik, ezek neve Tola �s Meriso, forg�sideje 24 standard �ra, az �v 315 napos. Egyetlen, csillagk�zi j�rm�veket befogadni k�pes kik�t�je a Merisee Agra, a f�v�rosban, Caronathban tal�lhat�, ez bonyolitja a kereskedelmet a szomsz�dok, Utozz �s Toz fel�.

A bolyg� az Elrood-Derilyn kereskedelmi �tvonal k�zep�n tal�lhat�, az utols� szabadkik�t�nek sz�mit a bels� vil�gok fel�, ez�rt is kiterjedt �s j�l kontroll�lt �rdokkrendszert tartanak fenn. Az �shonos faj az emberszer� Torine. A Cs�sz�ri Birodalom idej�ben a k�mked�s k�zpontj�nak sz�mit� vil�g f� kereskedelmi term�ke az olcs� hamisitv�ny elektronikai term�kek, - a Quality Electronics of Torina nev� kis c�g tulajdon�ban ezek legt�bbsz�r term�szetesen azonnal t�nkre is mennek. A Torina term�szetesen csemp�szk�zpont is, hisz ez az elk�telezetlen testv�ris�g sz�llitja Galaxisszerte a m�solatokat, �s a helyi hat�s�gok a korrupci� miatt nem tesznek semmit a m�sol�ipar meg�llit�s�ra.

A Coyn rendszer els�dleges bolyg�ja az Elrood szektorban. Pontosan az Elrood-Derilyn �s a Coyn Run kereskedelmi �tvonalak keresztez�d�s�ben fekszik. Kedvez� elhelyezked�s�t, gy�ny�r� term�szeti adotts�gait (vadreg�nyes erd�k, hatalmas siks�gok, melyeket helyl�ncok hasitanak kett�) az �slakosok neh�z, harcos term�szete teszi kev�sb� vonz�v�, akik mindenek f�l�tt tartj�k a becs�letet �s a megszokott ritu�l�ikat. M�r a rendszer napj�nak neve, Coynek, mely a helyi nyelven �a harc �s v�r f�ldj�nek f�ny�t� jelenti ad n�mi el�k�pet a coynitokr�l. Az �tlagnap 20 �r�s, �s minimum 380 standard nap az �v.

Egy viszonylag kis m�ret� �rhaj�gy�r m�k�dik itt, f�leg mag�nmegrendel�sekre gy�rtanak.

A coynitok majd 3 m�ter magasak, test�k finom irh�val boritott, ez k�l�nb�z� szinekben ponp�zhat, a feh�rt�l, az aranyon �t a barn�ig �s feket�ig. Fej�k�n hosszabb a sz�r, ezt k�l�nb�z� fazon�ra v�gva hordhatj�k, �m nem a divatot k�vetve, mert a hajviselet a tulajdonosa t�rsadalmi st�tusz�ra, de m�g a nev�re is utal. A coynitok term�szet�kt�l fogva harcos n�p, szinte �lland�an visz�lyban �llnak valakivel, ez�rt �r�k�sen v�rtben �s fegyverben j�rnak. A xenobiol�gusok szerint meg�lhetik ak�r a 250 �ves kort is, �m a legt�bb him elpusztul valamely csat�ban, harcban, miel�tt bet�lten� az 55 �ves kort. A t�rsadalmi rendszer�k egy rideg, megm�sithatatlan becs�let �s ritu�lis k�dexre �p�l, ez az �gynevezett En�Tra�Sol, (basic�l � a b�lcs�ben ringat� t�rv�ny�) ez korm�nyozza nem csak a harcokat, de a mindennapos politik�t is. A R�gi K�zt�rsas�g idej�ben elfogadt�k a Jedik ir�nyit�s�t mert a Jedi k�dex nagyban egyezik az En�Tra�Sollal.

Sat'skars Fas'Ba Coynite �dv�zl�si formula, Basic�l �a kardok v�gzete a csat�ban�, �ltal�ban egy r�gi, befejezetlen konfliktus fel�leszt�sekor haszn�lj�k.

Sat'skars Fas'Tawws'Rattar Coynite �dv�zl�si formula, Basic�l �a kardok becs�lettel �s bar�ts�ggal hallgattak el�, �rtelemszer�en egy r�gi konfliktus elsimit�sa k�t acsarkod� coynite k�zt.

Sat'skars Kabar'Ba Coynite �dv�zl�si formula, Basic�l �a kardok a csat�ban egyes�lnek�, ezt az �dv�zl�si formul�t r�gi sz�vets�gesek tal�lkoz�sukkor haszn�lj�k.

Sat'skars Kabar'Rattar Coynite �dv�zl�si formula, Basic�l �a kardok �letlenek a barats�gban�.

Coyn'skar Coynite kardszer� fegyver,a ritu�lis harcokhoz.

Coyn'Skraj'Har A Coyn rendszer hadiflott�j�nak neve, mely �A Coyn �g peng�j�nek� fordithat�, �s rendkiv�li alaposs�g�r�l hires a vil�g hat�rainak v�delm�ben.

A bolyg� a m�sodik a Coyn rendszerben, �s a Coyn bolyg� testv�rvil�ga. A l�gk�re roppant s�r�, a melegh�zhat�s k�vetkezt�ben csup�n mikr�b�k �s bakt�riumok k�pesek az �letre. A nev�t a Coynite kardr�l kapta, melyet a ritu�lis harcokban haszn�lnak.

A rideg vil�g az �t�dik a Coyn rendszerben. A neve, Tro�Har t�volit jelent a Coynes nyelvben. Navig�ci�s b�zisul szolg�l a coynitok sz�m�ra.

A Barea fagyos, kietlen vil�g, a Birodalmi B�ny�szati T�rsas�g tulajdona. Vad viharok, heves sz�ll�k�sek, �jjeli fagypont alatti h�m�rs�klet jellemzi, t�k�letes hely az egyik legnagyobb Birodalmi b�rt�ntelep sz�m�ra, mely m�r a Felkel�s alatt is m�k�d�tt itt.

Berea-3  B�ny�szati kitermel�si �s f�r�si elj�r�s, a Birodalmi B�ny�szati T�rsas�g dolgozta ki k�l�n az Elrood szektor r�sz�re. Egyszer� TaggeCo f�r�toronyb�l �s Quasar Fire oszt�ly� cirk�l�b�l �ll.

A Derilyn rendszer f� bolyg�ja 3 nap alatt h�dolt be a Birodalom er�inek. Ezekben az id�kben � igazs�g szerint a mai napig � a szektor katonai erej�nek nagy r�sze itt �llom�sozik. A bolyg� v�ltozatos ekol�gi�val bir, tal�n ez�rt is lakja sokf�le faj � Coynite, Gamorrean, ember, Meris, Teltoris. A forg�sideje 27 standard �ra, az �v 350 napos.

Derilyn Space Central A Birodalmi tulajdon� �gyn�ks�g kontroll�lja a biztons�gos utaz�st a Derilynt�l a Bareara. A szem�lyzet kiz�r�lag Birodalmi tisztekb�l �ll.

Derilyn Space Defense Platform Az eredetileg a Rendili StarDrive �ltal gy�rtott hatalmas �r�llom�st a Birodalom �pittette a Derilyn mell�, ezzel kontrol�lva a teljes Elrood szektor v�delm�t. Tulajdonk�ppen egy 90 fokban elforgatott, kiss� lapos D5 haj�ra eml�keztet 2 nagy t�ny�rj�val, melyet v�kony hid k�t �ssze. A platformok magass�ga egyenk�nt 4225 m�ter, 8750 katona, 320 fegyverkezel� tart�zkodik rajta �lland� jelleggel. A kapacit�s�ba belef�r 10400 egyidej� l�togat�, 4500 rohamosztagos, �s 1000 fogoly elhelyez�se is. A t�rkapacit�sa 15 milli� k�bm�ter/tonna felszerel�s �s sz�razdokk, ez 5 �vre elegend� �nnfentart�st biztosit �jrafelt�lt�s n�lk�l. A fegyverzete 80 turb�l�zeltorony, 40 dupla turbol�zer �gy�.

Derilyn Utaz�si Jogfelad�s Ez az enged�ly sz�ks�ges az utaz�shoz a Derilyn �s a Berea k�z�tt.

Forr�, szikl�s vil�g, els� a Derily rendszerben, az Elrood szektorban.

M�lys�ges, felderithetetlen dzsungelek, k�ves szavann�k jellemzik a Derilyn rendszer harmadik bolyg�ly�t, mely egy mag�nyos holddal kering.

A Derilyn rendszer negyedik bolyg�ja, a tud�sok paradicsoma : t�bb faun�lis �s �sv�nytani kutat�s folyik itt. 2 holdja van.

A Derilyn rendszer hatodik, fagyos, szikl�s bolyg�ja m�g mindig felt�ratlan �rclel�helyekkel.

A 14 holddal rendelkez� g�z�ri�s a Derilyn rendszer hetedik vil�ga.

A g�z�ri�s a nyolcadik a Derilyn rendszerben,5 saj�t holddal, sajnos folyamatosan n�vekszik �s t�gul, r�videsen be fog k�vetkezni az elker�lhetetlen felrobban�sa.

A Tifnyl rendszer f� bolyg�ja lakatlan �s lakhatatlan g�z�ri�s, �m egyik holdja Birodalmi lehallgat��llom�st rejt, mely m�r a polg�rh�bor�s korszakban is m�k�d�tt itt.

Nem m�s, mint az Elrood szektor szem�ttelepe. Szikl�s, kietlen vil�g, szem�tlerak�helyekkel mind a felszin�n, mind a mesters�gesen kialakitott gy�r�iben. A lehetetlen � �s meglehet�sen b�d�s � �letk�r�lm�nyek ellen�re n�h�ny csemp�sz Squib telepedett meg itt, akik az �szaki f�ltek�t tartj�k ellen�rz�s�k alatt, valamint Ugor, akik a keleti r�szeken �lnek.

Nagy feh�r csillag.

Kezz'Sreik'Kuras Ez a Kurast is tartalmaz� csillaghalmaz j�l l�that� a Coynr�l is, a neve coynite-�l a �ragadoz�, mely sz�tmarcangolja a f�lhom�lyt� jelenti.

Kuras Asteroida �vezet A gy�r� a Kuras III �s Kuras IV k�z�tt fekszik. Mint �ltal�ban az aszteroida�vezetek, ez is alaposan megneheziti az utaz�st a Kuras rendszerben. Nem v�letlen�l maradt m�r a R�gi K�zt�rsas�g idej�ben is elhanyagolt, megb�jva az �ltal�nos figyelem el�l.

Forr�, lakhatatlan sziklat�mb

2 holddal rendelkez� sivatagbolyg�.

A forg�sviszonyok � 18 �r�s nap, 400 napos �v -, �s az er�s vulk�nikus tev�kenys�g miatt nem teljes m�rt�kben felfedezett. Annyit tudunk r�la, hogy rendkiv�l gazdag neh�zf�mekben, a l�gk�re a vulk�ni g�zok miatt m�rgez�, �s gyilkos bakt�riumteny�szetek tal�lhat�ak itt, olyan tulajdons�gok, mely nem teszik t�l vonz�v� egyetlen humanoid faj sz�m�ra sem, arr�l nem is besz�lve, hogy megfelel� l�tfenntart� felszerel�s n�lk�l lehetetlen itt az �let. Az eg�sz rendszert a �Drift� � �F�rgeteg� n�ven ismert porfelh� takarja, mely szinte lehetetlenn� teszi a navig�l�st. Mindezek ellen�re 2 �l�l�nyfajta, az Aganof �s a Pulra l�nyek �shaz�ja.

Szint�n lakhatatlan, b�r rendszerbeli t�rsaival ellent�tben ez jeges �s kietlen.

Lanthrym

Az Elrood rendszerhez k�zeli vil�g f� lakosai a Gamorreans, akik a galaxis ezen r�sz�nek kal�z-, csemp�sz-, rabl�- �s b�nbarlangj�v� tett�k a bolyg�t. Alapjaiban hideg, eg�sz felszin�t j�gtakar� boritja, ez�rt a b�nband�k vezet�i nagyr�szt a f�ld al� telepitett�k a kaszin�ikat �s gladi�torar�n�ikat.

A Kidron rendszer m�sodik bolyg�ja. Eredetileg az Orfite faj otthona, �m r�vid id�n bel�l a t�rv�nyen kiv�liek �denkertje lett. A vil�g meleg, dzsungelekkel �s �ce�nokkal boritott. K�l�n �rdekess�ge, hogy a l�gk�re k�l�n�sen v�kony, ez�rt az �g narancss�rga szin�, ezen jelens�g l�legzetel�llit�an sz�p napfelkelt�ket �s napnyugt�kat produk�l. 4 term�szetes holdja van, 20 �r�s a forg�sid�, az �v 276 napos.

Kidron Vir�g�gya, Kidroni dzsungel zivatar ut�n, Kidroni selyem Ez a neve az itt el��llitott illattablett�nek, mely forradalmasitotta az illatszergy�rt�st, miszerint a parf�m�t nem k�ls�leg haszn�lj�k. Az el��llit� az Orfite Illatgy�r.

Kidron Rendszerv�delem � KRV �nk�ntes alap� katonas�g, f�leg nem Orfites katon�kb�l, ( a faj term�szet�kben b�k�s.)

A Kidron Rendszer els� bolyg�ja lakhatatlan k�goly�.

A g�z�ri�s a Kidron rendszerben a harmadik. K�l�nleges ismertet�je a gy�r�rendszer, �s term�szetes, 22 holdja.

A 13 holddal bir� g�z�ri�s negyedik a Kidron rendszerben.

A methan g�zzal boritott felszin� vil�g az �t�dik a Kidron rendszerben.

A Tantra m�ig lakatlan, b�r vizben �s l�gk�rben gazdag. Ez nem is csoda, hisz j� kil�m�ter vastag f�gtakar� fedi a bolyg� teljes felszin�t.

A Radell B�ny�szati Konzorcium tulajdon�t k�pez� bolyg�t majdnem eg�sz�ben tr�pusi �serd�k boritj�k, igy eg�sz �vben monszunes�k nehezitik a munk�t. A Radellnek m�gis meg�ri � nem v�letlen�l �llitottak fel egy teljesen automatikus bolyg�v�delmi rendszert, a haj�gy�rt�shoz sz�ks�ges �tv�zetek alapelemeit lehet kinyerni itt. A Bolyg� f�v�rosa a Harbara One. M�sik nevezetess�ge az Ortodox Halbarai hajviselet n�ven divatba j�tt �hajalkot�s�. Ezt a Clone H�bor�k alatt �s ut�n haszn�lt�k �ltal�ban. Jellemz�je a fej k�t oldal�n k�rk�r�sen feltekert k�t hajfonat.

Sok�ig az egyetlen hely volt, aholt a hiperhajt�m�vekhez sz�ks�ges hangtompit�t el��llitott�k � a mai napig Alluviai tompit�nak nevezik az alkatr�szt. Ma az alkatr�szgy�rak elhagyatottan �llnak. A rendszer v�delme viszonylag egyszer�, hisz a �F�rgeteg� majdnem teljesen k�r�l�leli, alaposan megnehezitve egy esetleges t�mad� flotta navig�ci�s lehet�s�geit.

Az egyetlen ismert inform�ci� egy csemp�szlerakatr�l tud�sit a lakatlan �m lakhat� vil�gon.